2015. augusztus 12., szerda

Locker

"Az édesanyám és én csak néhány hete költöztünk el Doncasterből azt remélve, hogy itt új életet kapunk. Rengeteg dráma volt a régi sulimban, a rossz fajta, és nem tudtam már kezelni. Hangulatomon mindig depresszió és szorongás uralkodott. Így különféle tabletták szedésével végeztem minden egyes nap csak hogy lenyugtassam magam. Mindenek felett, az anyukám félt hogy megpróbálnám megölni magam, vagy valakit abból a környezetből. Ő az a személy aki a legjobban fél. Egy részem pedig ezért hibás volt.
A szüleim válásának is nagy szerepe volt költözéskor. Éveken keresztül sehol sem volt az apám, nos, ott volt, de nem fizikálisan. Gondolom csak egy új kezdést akartunk minden szempontból. Ugyanazon a helyen élni ahol minden nehézségen keresztül mentünk, nem emlékeztetett minket mindenre amit elértünk, hanem mindenre amin keresztül mentünk és keresztül kell majd mennünk megint. A környezetünk sosem lett volna elég jó és befogadó ahhoz, hogy ott maradhassunk az újrakezdéshez, szóval úgy volt a legjobb hogy továbbléptünk az elköltözéssel. Úgy néztük ezt az egészet mint egy lehetőséget a szökésre és egy új dologra, egy új életre, új emberekkel, és talán, de csak talán a boldogságra."

Tartalom:26 fejezet
Link:http://locker17fanfiction.blogspot.hu/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése